Parajd
A parajdi sóbánya a legfőbb turisztikai látványosság. Tudni kell azt, hogy már a rómaiak korában is megvolt ennek a fontos szerepe. Nem csak hogy látványos, de kifejezetten egészséges a bánya mélyében eltölteni pár órát, ezt évszaktól függetlenül. Nagyon sok vendég egészségügyi okokból orvosi javallatra látogat el egy-két hetet is itt töltve.
Parajdon természeti kuriózumként tartják számon a sókarszt képződményeket. Az erdélyi medencében található só rétegek, az évmilliók alatt rájuk ülepedett rétegek súlya alatt a peremvidéken a felszínre kerültek.(Parajd, Szováta, Dés).
A parajdi sóhát egy hatalmas sótömzsnek a teteje melynek mélysége közel 3 km, szélessége 1,4 km. Tartalékai több mint 100 évig elláthatnák Európa só szükségleteit. A mai napig is emelkedésben lévő sótömzsben a Korond-patak évi 20-30000 tonna só kioldásával, kialakította a sószorost. A területen jellegzetes sókarsztjelenséget figyelhetünk meg. A felszínen dolinák, víznyelők figyelhetők meg, azokon a területeken pedig, ahol a só kibújik a felületi üledéktakaró alól, oldás barázdák, karrok tüskéi ékesítik a sósziklákat. A sósvizű források környékén gyakoriak a sókivirágzások. Ezek a formák nem időt állóak, folyamatosan képződnek és tűnnek el, állandó átalakulásban van a környék. A szikes talajon csak gyér sótűrő növényzet települ csak meg pl. a sziksófű (Salicornia Europaea). Száraz időben ezek a sósziklák hófehér színűek, míg a páratartalom növekedésével szürkés színbe váltanak át.
A természeti csodák mellett megtekinthető Áprily Lajos költőnk nemrégiben felavatott emlékháza is. Parajd közelében vannak Rapsóné várának romjai, amelyet ősszékely (kb. XI-XII. századbeli) várnak könyvelnek el, és amelynek sajnos története ismeretlen.
